Szokolya

Location

Pest megye északi részén, a Déli-Börzsöny Szokolyai medencéjében fekszik. Északról a Magas-Börzsöny és a Királyréti medence határolja. A medence talaja homokos lajta mészkővel telített. A medence a pliocén-pleisztocén időszakban megsüllyedt, és a lajtamészkő táblákra töredezett.
Királyrét-Szokolyahuta területén kő és vasbánya található, ahol a biotitandezit réteg nagy részét már kifejtették. A medencén folyik keresztül a Török-patak.
Megközelíthetőség: Kismaros felől közúton és a Börzsöny erdei vasúttal.
Eredete: a község területén találtak őskori szilánkokat, pengedarabokat és cserepeket, rézkori cserepeket, vaskori fazékoldal töredéket, bronzkori földvár nyomait - Pap-hegy csúcsától délkeletre.
Római kori kvád cseréptöredéket, VIII-IX. századi, népvándorlás kori és avar cserepeket, XII-XIII. századi erődítést, lakóépületet, Árpád-kori kisméretű földvár a Vár-hegyen (Királyréten).
A név eredete: először Sokol, Zokol, Zakola, Zakalya, Zakolya, Zokolya. Szokolya szláv eredetű jelentése "Sólyomfalva" a korai Árpádkori települések közé tartozik. Kurszán vezér solymászata volt a jelenlegi Királyréten. Első, oklevél szerinti említése: 1186.
A Salgó várhoz tartozó Szokolya földesura 1394-ben Széchenyi Kónya fia Simon volt, s tőle örökölték gyermekei Széchenyi Miklós és Dorottya. 1381-ben található írásos emlékén, amelyben a toronyalji pálos kolostor malmát bérbe adták. A XV. században többször említik várhelyként.
A király hamis pénzverés miatt ítélte el Széchenyi (Salgói) Miklóst, akinek halála után a király Losonczy Bánnfy Lászlónak adta a falut, majd 1435-ben visszacserélte. Zsigmond király 1437-ben zálogba adta Szokolyát Lévai Cseh Péternek, aki a lévai várhoz csatolta.
1553-ban kihalt a Lévai család, s ezután az uradalom tartozékaként Dobó Istváné, Kolonich Sidfridé, 1640-től gr. Csáki László országbíróé lett. Szokolya legkorábbi ismert Szent Györgyöt ábrázoló pecsétjét 1508-ban vésték.
A falu 1562 körül a református vallásra tért át. A XVIII. század elején Jánoky Zsigmondé, majd 1715-ben az Esterházyaké lett, 1868-ig. A Rákóczi-szabadságharcban részt vett a szokolyai lelkész két fia is, Mányoki Ádám és Sámuel. 1715-ben 65 lakost, 1720-ban 32 személyt írtak össze.
A szokolyahutai vasbánya megnyitására Kollbacher Lampert Mátyás kamarai tanácsos kapott engedélyt 1700-ban, de csak 1714-ben kezdték meg a termelést. A kohót és a vashámort Esterházy Antal indította be 1777-ben a Szent-Miklós és Szent István bányákban 1792-ig működött. Később a hámort fafűrészelésre használták. 1803-ban több német család telepedett le (Jánospusztán).
1892-től a birtok a porosz gr. Sierstorpff Henriké lett, aki a faszállításhoz keskenynyomtávú vasutat épített 1893-ban. 1917-től a kőbányászattal és fakitermeléssel foglalkozó Jánospusztai, majd Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt. lett a legnagyobb birtokos, mely a helybéliek többségének munkalehetőséget adott. 1941-ben csőbe ment. Ma is működik a bajdázói kőbánya. 1911-re befejeződött a Vác-Balassagyarmat vasút építése.
A hagyomány úgy tartja, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején a kóspallagiakkal együtt szervezett szabadcsapatok elvették az osztrák seregnek szállított pénzes ládikót, s azt a helybeli lelkésznél Árkay Kantsur Andrásnál rejtették el, akit emiatt 1849. augusztus 27-én, Pesten az új épületben kivégeztek.
Nevezetességek
A helység 1437-ben a lévai vár tartozéka, így sorsa egy a vár történetével, melyet egykor a Cseh, Losonczy, Országh, Dobó, Széchenyi, Podmaniczky, majd az Esterházy családok birtokolnak. 1559 évi defter szerint Váchoz tartozott. Királyi adománylevél a ruszkai Dobó családnak juttatja 1560-ban.
1562-ben az ecclesia a reformációhoz pártolt. Az úrvacsorai kehely talapzatának peremén olvasható felirat 1598-ból: "De Martonam, id est ecclesiae orthodoxae"
1615- Pünkösd havának 10. napján az isten háza a pogány miatt való romlásból megépíttetett, ugyan ebben az évben Iskola nyílik. Az első oskolamester Egyed Lőrincz.
1623- kincstári birtok lesz, majd 1640-ben Csáky László gróf megvásárolja.
1663-ban a török megszállja, 1683-ban Sobieszki lengyel király hadai dúlják.
1705 július 10-13 között II. Rákóczi Ferenc lovasságával végigvonul Szokolyán.
1705-1709 rác sajkások támadásai miatt a lakosság a szállásoki réten lakik (Jelenleg Királyrét).
1849. augusztus 29. Árkai Kantsur András a református lelkészt a "magyar szabadságharc segítéséért" a császáriak az újépületben kivégzik.
1858. augusztus 29. a mai templom felépül. Prédikátor Kálniczki Pál.
1896. új iskola épül.(ref.)
1896. a római katolikus templom megépül.
1905. újabb iskola épül.(ref.)
1910. bevezetik a villanyt.
1920. a posta megszervezése.
1940. szeptember 1-től megkezdi működését az óvoda.
1944. december 9. a front végig vonul a községen.
1948. megépül a baptista templom.